Hagyományos módon egy üzleti tervet régebben legalább 10-30 oldalban építettünk fel, szövegesen kifejtve minden releváns részletet, úgy, hogy az mégis áttekinthető legyen. Napjainkban nem csak lerövidült ez úgy 2-5 oldalra, de jó ideje hazánkban is elterjedőben az 1 oldalas üzleti terv un. vászon verziója, azaz a "Business Model Canvas". Remek megoldás ez, ha például tervezünk, bemutatót tartunk, magyarázunk, értelmezünk és újraértelmezünk, mert minden tudnivaló az adott üzleti tervedről egy kompakt modellben benne van. És még szuperebb ha ezt az egész tervezési műveletet csapatban tudjátok elvégezni, úgy hogy a team változatos tudás és területi lefedésű emberekből áll a cégeden belül.

A Business Modell Canvas: ez az üzleti terved kompakt vázlata, egyetlen oldalba sűrítve

Business Model Canvas megalkotója Alex Osterwalder, svájci közgazdász volt. Osterwalder a Business Model Generationcímű könyvében 470 üzleti modellt elemzett, és ezek alapján szűrte le a tanulságot, és alkotta meg a BMC-t. (A könyvről még annyit, hogy 26 nyelven és óriási példányban (több mint fél millió) kelt el.)

A Canvas módszer szépsége abban rejlik, hogy nagyfokú szabadságot biztosít, nem szab kereteket, támogatja a tervezői gondolkodást a gemifikált munkát. Alkalmas a régebbi, már működő üzleti tervek modellezésére, új modellek, új tervek kitalálására (tesztelésére), vagy a meglévők újragondolására is. Óriási előnye még a kompaktsága - egyetlen oldal, egy "vásznon" - ezt a teammunkában épített falra felszerelt vászon jelleg miatt hívjuk így. Mivel 1 oldalon kell bemutatnod azt, hogy miből is fogsz pénzt csinálni elég jól tudjuk alkalmazni arra, hogy prezentáld az elképzeléseid például befektetőknek, vagy társaknak, munkáltatóidnak. Mivel ennél kompaktabb módon, ilyen tömörségben nehéz megfogalmazni bármit is, ebben rejlik sikere, és az hogy a Canvas és az azóta megszületett kiegészítő modellek és vásznak a stratégiai gondolkodás és a tanácsadói, oktatói piacot teljesen letarolta. Napjainkban pedig szabadon elérhető maga a modell és számos kiegészítés és oktatási tartalom is a használatáról a strategyzer.com oldalon keresztül.

A Canvas modellről dióhéjban:

9 területben határozza meg az üzleti elképzelésed modellezését, így ezen keresztül mutatja meg működő üzleti modelled (vagy épp azt, hogy nem működhet úgy abban a formában, ahogy azt elsőre képzelted). A vászonra tekintve pillanatok alatt átlátható a működőképesség, megtalálhatóak a súlyos hibák, a tervezési gyengeségek.

Területeit négy nagy kategóriára lehet sorolni

1. infrastruktúra (tevékenységek, partnerek és erőforrások),
2. értékajánlat (value proposition),
3. vevők (beleértve a vevői kapcsolatot, az értékesítési csatornákat és a vevői szegmenseket),
4. pénzügyek (költségek és bevételi források).

Az infrastruktúra csoport hármas egységet alkot, az értékteremtés a kiinduló pontja a vevői hármasnak, és mindennek az alapja a két pénzügyi rész.

A következő ábra szemlélteti az üzleti modell alapvető szerkezetét:

A Canvas modell értelmezése, részei:

Key activities (kulcstevékenységek): Minden olyan tevékenységed, amely az értékteremtéshez szükséges. A legfontosabbak, ami nélkül nem érzi a vevő, hogy kapott volna valamit. Ez az egyik legfontosabb és erősen vízválasztó sok cégnél: Van-e a cégen belül olyan tevékenység, ami hozzáad a termékhez/szolgáltatáshoz egy egyediséget? Ha igen, ezt a hozzáadott érték teremtő képességet nevezzük a te versenyelőnyödnek.

Key resources (kulcsfontosságú erőforrások): Ide vezeted fel azokat az erőforrásokat, amik nélkül nem megy. A többi terület vagy kategóriához szükséges eszközöket itt kell listázni. Tehát ideértjük: emberek, tőke, fizikai és szellemi termékek azaz az erőforrásokat.

Key partners (kulcspartnerek): Egy értékteremtő folyamat attól lesz nagy tömegeket megmozgató, ha növekszik és az un. értékteremtő láncod kiegészül a beszállítóiddal,közvetítőiddel, (vagy akár a vevőiddel). Itt fel kell sorolni azokat a partnereket, akiktől beszerezzük a kulcsfontosságú erőforrásokat vagy kiszervezzük a kulcstevékenységeinket. Kvázi akik nélkülözhetetlenek, de nem a vállalatunkon belül végeznek tevékenységet hanem előttünk, utánunk vagy párhuzamosan velünk az értékteremtési láncolatunkban.

Value proposition (értékajánlat): Azon termékek és szolgáltatások összessége, amelyek kiszolgálják a célcsoportunk igényét. Ez különböztet meg a versenytársainktól. Bármi lehet: újdonság, teljesítmény, személyre szabhatóság, megvalósíthatóság, dizájn, márka, ár, költségcsökkentés, elérhetőség, felhasználhatóság, . Ha nem is mindre, de ezek közül egy-kettőre szükséged lesz a sikeres üzlethez. Egyébként ehhez külön ajánlott letölteni a Value proposition Canvas-t, és a Value oldalát kidolgozni.

Customer segments (vevői csoportok): Kik lesznek a vevőid? A marketing első alapszabálya: a vevőidet csoportosítani kell, nem árulhatsz minden egyes embernek és nem árulhatsz bármit nekik. Céloznod kell... meg kell határozd a célközönséged. Sőt, képezz belőlük homogénebb hasonló tulajdonságú csoportokat. Ezt külön egy un. Vevő-Perszóna a készítési eljárással támogathatod> írd le a tulajdonságaikat, itt pedig főleg emeld ki azt is, hogy mivel teremtesz nekik értéket, nevezd el a tipikus vásárlód a csoport élén. Ha több vevői csoportot is meghatározol, akkor emeld ki, hogy kik a legfontosabb vevőid ezek közül a csoportokból/ az őket reprezentáló perszónákból, hiszen alacsonyabb marketing költségvetésnél elsőnek rájuk kell céloznod! A Customer segments kidolgozásához tehát ajánlott a Perszóna és a Value proposition Canvas Customer segments oldalával többet bíbelődni.

Customer relationship (vevői kapcsolat): Ide azt írod, ahogyan elképzeled a kapcsolatodat a vevővel. Ez lehet automatizált, személyes, személyre szabott, önkiszolgáló, közösség alapú vagy közösen felépítő. Érdemes kiválasztanod, hogy melyikkel indulsz, mi lesz a kommunikáció célja stb... tehát később ebből egy egész szép terve fogsz tudni kiépíteni a marketing kapcsán.

Channels (értékesítési csatornák): milyen csatornákon keresztül éred el a vevőidet? Ehhez is ismerni kell a célközönséged, de itt fel kéne sorolni mindet amit használni szeretnél, vagy használatba veszel, és azt is melyekre helyezed a hangsúlyt a csatornák közül. A legkönnyebb úgy gondolkodni, hogy hol vannak a legtöbben az adott célcsoportból, mit néznek/hallgatnak rendszeresen? Hol reagálnak. Melyik a legköltséghatékonyabb? Melyik a legjobban működő? Tehát a kommunikációs felületet jelenti, ahol a céged és a vevőiddel találkozik.

Cost structure (költségstruktúrák): a tevékenységed pénzügyi következményeinek összefoglalója. Hol és mire költesz. Ezen túl tartalmazza azt, hogy mi vezérel az árazásnál: költségek vagy az érték. A költségstruktúrák részhez írd be, hogy milyen várható fix és változó költségeid lesznek, valamint tudsz-e építeni a méretgazdaságosságra.

Revenue streams (bevételi források): Ebből finanszírozod az egészet, így fenntarthatóság szempontjából igen fontos rész. Annak a leírása, hogyan szerzel bevételt a vevőktől,a vevői csoportoktól. Pl.: értékesítés, szolgáltatás használatának díja, előfizetési díjak, kölcsönzés, bérbeadás, licenc díj, reklámbevételek. Ennek nagyobbnak kell lennie mint a Cost oldalnak... és ha ezt fenn tudod tartani, akkor az üzleti ötleted fenntarthatónak mondató.